luni, 18 aprilie 2011

ICR scoate la concurs burse pentru românii din jurul graniţelor

Programul este dedicat exclusiv perfecţionării academice, vizând studenţi din anii terminali, masteranzi şi/sau doctoranzi, pentru pregătirea lucrărilor de licenţă/masterat/doctorat. Bursele sunt distribuite astfel: Republica Moldova – 3, Ucraina – 1 şi alte ţări vecine în care există comunităţi de români (Bulgaria, Serbia, Ungaria), dar şi din Albania şi Macedonia – 1. Selecţia este făcută de o comisie independentă de specialişti, în baza unui dosar de candidatură, care trebuie să conţină, printre altele, recomandarea din partea coordonatorului lucrării de licenţă/masterat/doctorat. Tematica proiectelor se va referi la România. Perioada de documentare/cercetare se va desfăşura în România până la sfârşitul acestui an calendaristic.
Data limită de depunere a dosarelor de candidatură: 15 iunie 2011.
Valoarea unei burse: 3.495 euro/persoană.
Numărul de burse acordate anual: 5 burse.
Domeniile pentru care se organizează evaluarea şi selecţia: cercetare şi documentare.
Durata burselor: 3 luni.
Documente necesare pentru înscriere (dosarul de solicitare a bursei):
– formularul de înscriere ;
– CV;
– un proiect de cercetare;
– 2 scrisori de recomandare (de la coordonatorul lucrării şi de la un alt profesor, de preferinţă un specialist pe tema propusă);
– copie după unul dintre studiile publicate în ultimii 2 ani într-o revistă de specialitate;
– perioada pentru care se solicită bursă.
Adresa la care se trimit documentele: Institutul Cultural Român, Aleea Alexandru nr. 38, sector 1, Bucureşti, 011 824, România.
Contact: rsb@icr.ro, tel. 0040-31/7100-627.

Hiába kért támogatást Méhkerék vezetője

2011. április 13. - (beol.hu)

Még február 1-jén keltezett levelében a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata anyagi támogatását kérte Kreszta Traján elnöktől a méhkeréki iskola megmentése érdekében Tát Margit, a zömében románok lakta település vezetője. A méhkeréki polgármester levelére mindeddig választ sem kapott, s úgy fogalmazott, elkeseríti, hogy pusztába kiáltott szó maradt segítségkérésük. Tát Margit levelében egyebek mellett azt is papírra vetette, hogy: „...Nem tudjuk kiegyenlíteni a megvásárolt tankönyvek árát, nem tudjuk biztosítani az intézmény működéséhez szükséges alapvető feltételeket, valamint a gyermekek étkeztetésének feltételeit sem. Jelen körülmények között nyíltan ki kell mondanunk, hogy az ország legnagyobb tanulói létszámmal működő román nemzetiségi oktatási nyelvű általános iskolája és román nemzetiségi óvodája csődközeli helyzetbe került... Bízunk abban, hogy a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata vezetése segítséget nyújt és nem hagyja, hogy működésképtelenné váljon az ország legnagyobb román nemzetiségi települése és a hazai románság bölcsőjeként szolgáló oktatási intézményei...” - Az országos önkormányzat február 8-án alakult meg, az első ülésünket március 14-én tartottuk. Így korábban elfogadott költségvetésünk sem volt - mondta elöljáróban Kreszta Traján, s jelezte, hogy nemsokára megválaszolják Tát Margit levelét. Ugyanakkor azt is elmondta, sajnos, nem a szándék vagy az akarat hiányzik, hanem a lehetőség ahhoz, hogy támogatni tudják Méhkerék vezetőjének kérelmét. Az országos önkormányzat ugyanis kiárólag működésre, saját rendezvényei költségeire kap - éves szinten mintegy 52 millió forint - támogatást.

joi, 14 aprilie 2011

Cenzúrát szeretne a sajtóbizottság elnöke?

Újabb botrány az Országos Román Önkormányzat ülésén

 

Elfogultnak nevezte a magyarországi román sajtó nagy részét az Országos Román Önkormányzat (ORÖ) legutóbbi ülésén Roxin Anna, akit a sajtó- és külügyi bizottság élére javasoltak. Elmondása szerint „mindig valótlanságok jelennek meg ”, ezért egy kérdésre válaszolva határozottan a cenzúra szükségessége mellett foglalt állást. Ez pedig kiverte a biztosítékot. Roxin Anna szerint ez félreértés.



A tavaly őszi helyhatósági választásokkal együtt megtartott nemzetiségi választások után ez év elején alakultak meg a honi nemzetiségek országos kisebbségi önkormányzatai. A hazai románok országos önkormányzatának február 8-i gyulai alakuló ülésére az etnobiznisz vádja vetül. Erre a beszólások, a kivonulások, a zárt ülések és nyílt szavazások, a vádak és a tragikomikus egyet nem értés volt a jellemző. A 25 fős testületbe bekerült Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége szerint a Magyarországi Románok Országos Érdekvédelmi Egyesülete – hatalma megőrzése érdekében – összefogott a közösséghez nem tartozó a Budapesti Román Egyesülettel. Így választották meg újra elnöknek Kresztra Trajánt és helyettesének Gulyás Györgyöt. Ezt a megközelítést Kreszta határozottan visszautasítja.

Ugyanakkor a honi románság önkormányzati rendszerébe mintha bekódolták volna a botrányokat, amelyeket később az etnobiznisz erősített fel. Az országos önkormányzat megalakulását mindig viták kísérték. Az első, 1994-es kisebbségi voksolás után 1995-ben Gyulán – a honi nemzetiségek közül egyedüliként vidéki központtal – alakult meg az ORÖ, amelynek létszámát a maximális 53-ban határozták meg, ám a testületbe vezető értelmiségiek sora nem jutott be.

Négy évvel később, 1999-ben beütött az etnobiznisz. A budapesti romák által megalakított „román” kisebbségi önkormányzatok delegáltjai miatt – diplomáciai vihart is kavarva – nem alakult meg az országos önkormányzat. Ekkor a hazai románság képviselői nem működtek együtt a közösségen kívüliekkel. Így viszont nem volt meg a megalakuláshoz szükséges törvényességi küszöb, amely az elektorok 75 százaléka plusz egy főnél húzta meg a határt. Erre tekintettel szállította utóbb az országgyűlés lejjebb az országos kisebbségi önkormányzatok megalakuláshoz szükséges határt.

Az országos román önkormányzat 2003-as alakulásakor a Kreszta Traján fémjelezte többség egyenként szavazta ki a testületből a Román Alternatív Tömörülés minden jelöltjét, míg legutóbb, 2007 tavaszán az országos testület ülésén a többség megszavazta, hogy az ülés nyelve kizárólag magyar legyen, ami a román nyelv betiltását jelentette. Ekkor ismét Kreszta lett az elnök, míg az alelnök Gulyás György. Az ügybe Kaltenbach Jenő, akkori kisebbségi ombudsman avatkozott be. Az eset azért is különös volt, mert a képviselői eskü szövege, egyebek között, „a román nyelv és kultúra ápolásának fontosságáról” szól (sic!).

Az Országos Román Önkormányzat legutóbbi, ez év február eleji alakuló ülése után március közepén került sor a következő, rendes ülésre. Itt, mások mellett, három szakbizottság megválasztása szerepelt a napirendi pontok között. Ezek közül a legnagyobb vitát a sajtó és külügyi bizottság megválasztása okozta. A 25 fős testületen belül ellenzékben politizáló, 10 tagot sorai között tudó Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének képviselője, Grósz György „pofátlanságnak” nevezte, hogy a grémium összetételéről nem egyeztettek velük, sőt az ülésen sem kérdezték meg tőlük, hogy van-e más, az elnökséggel szembeni javaslatuk.

Mások azt kifogásolták, hogy miért kell a sajtó- és a külügyeket teljes mértékben három budapesti képviselőre rábízni. Ugyanis Kreszta Traján elnök olyan határozati javaslatot tett, amely szerint ennek a szakbizottságnak a munkáját a Budapesti Román Egyesület három képviselője, Roxin Anna, Lázár István és Csikós István látná el.

Az ellenzék alternatív javaslattal állt elő, míg képviselőjük, Jova Éva az etnobizniszre utalva jelezte, ezeket a személyeket a honi románság képviselői nem ismerik, majd azt tudakolta: milyen nemzetiségűek és mi az anyanyelvük.

(Jova Éva nemrégiben sajtópert nyert Roxin Anna ellen, aki egy jegyzete miatt beperelte az újságíróként ténykedő Jovát, mert két jegyzetében arról írt, hogy a Fővárosi Román Önkormányzaton belül felütötte a fejét az etnobiznisz. Igaz, a Legfelsőbb Bíróság egy pontban helyreigazításra kötelezte a Jova Éva által vezetett Foaia româneascăt. Ebben a perben elhangzott, hogy évekkel ezelőtt Roxin Anna úgy kapott gyorsított eljárásban kedvezményesen magyar állampolgárságot, hogy bizonyította a magyar hatóságok előtt: felmenői között gyakorlatilag csak magyarok voltak, így ő magyar származású. Az állampolgárságával kapcsolatos kérdésre Roxin Annak nem kívánt a 168Óra Online-nak válaszolni. Ugyanakkor leszögezte, a sajtópert ő nyerte, hiszen helyreigazításra kötelezték a lapot.)

Roxin a szavazás előtt beszélt, és ekkor a vele szemben szerinte elfogult honi román sajtóról beszélt, amely nem biztosít esélyegyenlőséget neki és a Fővárosi Román Önkormányzatnak. Állítása szerint „mindig valótlanságok jelennek meg”, amelyen ő a „jövőben változtatni szeretne.”

„Nevezzük ezt cenzúrának” – kiáltotta be ezt egy ellenzéki képviselő, amelyre – hang- és képfelvétel bizonyítja – Roxin Anna határozott „igennel” válaszolt. Mindennek szó szerinti jegyzőkönyvezését kérte Ruzsa György, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének képviselője. Ehhez hozzátette, ezek szerint nagyon sajátos elveket vall a sajtószabadságról a sajtóbizottság leendő elnöke, aki egyszerűen elfogult a médiával szemben. Mindez nem zavarta a többséget abban, hogy Roxint megválassza elnöknek.

A tévéfelvételen láthatók dacára a 168Óra Online-nak Roxin azt állította, hogy nem a cenzúrára mondott igent, hanem a esélyegyenlőségre. (Ez azonban nem volt felvetés, másrészt nem tiltakozott az ellen, hogy a cenzúrára adott igen válaszát szó szerint jegyzőkönyvezzék.

További gond, hogy a hazai románság jó része etnobizniszesnek mondja Roxint, így nagy kérdés, hogy a jövőben a külügyi téren milyen munkát fog végezni. Román kormányzati körökben ugyanis rossz véleménnyel vannak a magyarországi román önkormányzaton belüli visszásságokról és az etnobiznisz jelenségéről.

Roxin Anna elmondta, őt „Románia nem érdekli, neki a magyarországi románok ügyét kell képviselni, s ha bírálói összességében csak az ő munkájának 1 százalékát végezték volna, akkor már sokat tettek volna.”

„Magyar Köztársaság állampolgáraként, és mint törvényt tisztelő állampolgár a magyar törvények szerint járok el akkor, amikor a magyarországi román nemzetiséget képviselem, és az e törvényekben rögzítetteknek megfelelően ápolom több mint két évtizede Magyarországon a román kultúrát, a román hagyományokat és a román anyanyelvet. Azt, hogy Románia szélsőséges politikai erői, vezetői mit mondanak, vagy mit szeretnének, vagy mit akarnak, az engem nem érdekel” – mondta a 168 Óra Online-nak Roxin Anna.

vineri, 8 aprilie 2011

Oficialii maghiari şocaţi că o delegaţie română le spune adevărul în faţă

Romanian Global News, Joi, 7 Aprilie 2011
Marţi, 5 aprilie a.c., o delegaţie a Comisiei pentru politică externă,condusă de preşedintele Titus Corlăţean, a efectuat o vizită oficială la Budapesta, la invitaţia Comisiei pentru politică externă din legislativul maghiar, vizita care a socat oficialii maghiari prin franchetea cu care delegatia romana a pus pe tapet promisiuni neonorate ale Budapestei, transmite Romanian Global News. 
In cadrul discutiilor atat Titus Corlăţean cat si restul delegatiei au solicitat ca lucrurile discutate anterior de autorităţile române cu partea ungară, restante de 15-17 ani, cu privire la minoritatea română din Ungaria, să fie onorate în perioada următoare, respectiv reprezentarea în Parlamentul ungar, educaţie corespunzătoare în limba maternă, eliminarea fenomenului de etno-business prin reprezentarea în autoguvernările din Ungaria a persoanelor cu identitate română atestată, recunoaşterea Bisericii Ortodoxe Române din Ungaria ca biserică istorică, amplasarea statuii mitropolitului Andrei Şaguna la Jula, etc.
Preşedintele Comisiei pentru politică externă din Senatul României a atras atenţia asupra elementelor conţinute în legea privind ziua solidarităţii naţiunii maghiare, adoptate la 4 iunie 2010, precum şi asupra declaraţiilor politice publice la cel mai înalt nivel a liderilor unguri, care se constituie în încălcări a unor dispoziţii din Tratatul de bază bilateral, Memorandumul de înţelegere dintre Guvernul României şi cel al Ungariei privind legea referitoare la maghiarii care trăiesc în statele vecine, semnat de cei doi prim-miniştrii la 22 decembrie 2001 şi a altor tratate şi instrumente internaţionale în materia minorităţilor naţionale, respectiv competenţele statului înrudit (en. Kin-state) pe relaţia cu minoritatea înrudită, inclusiv principiile bunei vecinătăţi din Dreptul Internaţional Public.
Titus Corlăţean a argumentat diferenţele de fond dintre legea românească şi respectiv legea maghiară în materia acordării cetăţeniei şi a respins teza identităţii celor două legi invocată de partea ungară.
Senatorul român a solicitat înţelepciune politică şi reţinere în a mai recurge la declaraţii publice care să susţină concepte care încalcă atributele de suveranitate ale statului român astfel cum sunt definite în Constituţia României şi reglementările europene în materie.
Surse ale Romanian Global News din Ministerul de Externe de la Budapesta au declarat ca oficialii ungurii au ramas socati de continutul discutiilor cu delegatia din Romania si de tonul hotarat cu care li s-a adus aminte de promisiunile neonorate de-a lungul timpului.
Din delegaţia română au mai facut parte secretarul Comisiei pentru politică externă, Radu Cătălin Mardare, senatorii Raymond Luca şi Viorel Badea, Andras Levente Fekete Szabo, liderul grupului parlamentar UDMR din Senat, precum şi directorul general al Departamentului Relaţii Parlamentare Externe din Senat, Margareta Ionescu.
Programul vizitei a cuprins întâlniri la nivel parlamentar cu vicepreşedintele Adunării Naţionale, Janos Latorcai şi cu preşedintele Comisiei pentru politică externă a legislativului, Mihaly Balla.
La nivel guvernamental, oficialii români au avut discuţii cu secretarul de stat politic din ministerul afacerilor externe, Zsolt Nemeth.

Szászfalvi: módosul a kisebbségi törvény

Budapest, 2011. április 6., szerda (MTI) – A közigazgatási tárca államtitkárának közlése szerint az idei év második felében elfogadhatja az Országgyűlés a kisebbségi törvény módosítását.
Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára erről a budapesti horvát nemzetiségi iskolákban beszélt szerdán. Kifejezte a magyar kormány elkötelezettségét az oktatás és a tehetséggondozás területén, valamint hangsúlyozta az oktatás és a nevelés egységének, harmóniájának szükségességét.
Szászfalvi László kitért arra, hogy a kormány jogszabályban rögzítette a kisebbségek parlamenti képviseletét, az új alkotmányban pedig a kisebbségi jogok erősödni fognak. Közölte: a kormány készíti a kisebbségi törvény módosítását, amelyet ez év második felében fogadhat el az Országgyűlés. Szólt arról, hogy módosulni fog a választási törvény is. Mint mondta, biztosítani kell, hogy csak a kisebbségi közösségek tagjai vegyenek részt a választási folyamatban, emellett pedig át kell tekinteni a választói névjegyzéket is. Az államtitkár szerint az „etnobiznisz” elleni fellépés kulcsa a jelölő szervezetek és a jelöltállítás szigorítása. Elmondta, hogy a megújult választási törvényben azt látná szívesen: azokon a településeken, ahol a kisebbségek többségben vannak, ott a kisebbségi önkormányzatok át tudjanak alakulni települési önkormányzatokká.
Beszélt arról, hogy a 2010. évi kisebbségi önkormányzati választás eredményeképpen a megalakult kisebbségi önkormányzatok száma 2045-ről 2304-re nőtt. Példaként megemlítette, hogy ugrásszerűen növekedett meg a ruszin és a román önkormányzatok száma. Kiemelte, hogy 2011-ben nem csökken a nemzetiségpolitikai terület finanszírozása. Tájékoztatása szerint kisebbségpolitikai feladatok támogatására 732,5 millió forint áll rendelkezésre a 2011. évben, míg nemzetiségi társadalmi szervezetek támogatására 125 millió forint.
Az új alaptörvény kapcsán közölte: a Nemzeti hitvallásba egyebek közt belekerül a Magyarországon élő nemzetiségek nyelvének és kultúrájának ápolása és megóvása. Emellett az új alkotmány tartalmazza majd azt, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők.