miercuri, 16 februarie 2011

Elkelt a román és a szerb nemzetiségi iskola (www.beol.hu)

Szeptembertől a szerb és a román országos önkormányzat működteti a battonyai nemzetiségi iskolákat — jelentette be szerdán a városban tett látogatása utáni sajtótájékoztatón Latorcai Csaba helyettes államtitkár. 


A nemzetiségiek körében híre ment, hogy a polgármester gyerek-létszámstopot akar bevezetni a szerb és román iskolában, amit dr. Karsai József cáfolt.
Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a battonyai nemzetiségektől érkezett megkeresés miatt tett tegnap látogatást a határ menti városban. A sajtótájékoztatóra szóló meghívó szerint arra kereste a választ, „milyen megokolásból került sor az érintett nemzetiségi iskolákat érintő hátrányos döntésekre, egyéni érdekek veszélyeztetik-e a nemzetiségek békés együttélését Battonyán?” 
A szerb iskolában két anyukával beszélgettünk, akik a városban szárnyra kapott híreket sorolták.
— A polgármester meg akarja szabni, hány gyerek járhat egy osztályba. Úgy hallottuk, nyolcra akarja limitálni a csoportokat — mondta az egyik szülő. A másik anyuka egy honlapot működtet. Kiemelte, a fórumon a hozzászólók is így értesültek. Meglátása szerint mindenkit megdöbbentett ez az információ.
— Ha kell demonstrálunk, de nem hagyjuk, hogy megszabják, hány gyerek járhat az iskolába — erősítette meg. A szerb iskolának 69 iskolása, 28 óvodása van. A nyolc osztály 6 csoportban tanul. Az osztálylétszámok 5 és 14 közöttiek.
A román általános iskolába 68 iskolás jár és 32 óvodás. A nyolc osztály ugyancsak 6 csoportban tanul, a szerbekhez hasonló létszámokkal. A közösségek vezetői arról számoltak be, az utóbbi időkben nőtt a nemzetiségiek száma a városban.
Latorcai Csaba a sajtótájékoztatón elmondta, néhány hete érkeztek az államtitkársághoz az első jelzések a battonyai nemzetiségi közösségek tagjaitól, szülőktől, pedagógusoktól arról, hogy veszélyben érzik az iskolákat.
— A látogatásom több egyeztetés előzte meg. A mai napon találkoztam dr. Karsai Józseffel, a város polgármesterével, aki tájékoztatott a város súlyos anyagi gondjairól. Fontosnak tartjuk, hogy a jövőben is hasonló színvonalon működjenek Battonyán a nemzetiségi iskolák. Elsőként a szerb országos önkormányzat jelezte, hogy kész átvenni az iskolát, majd a román országos önkormányzat is.
A polgármester arról biztosított, nem gördít a város akadályt az átvétel elé. Azon dolgozunk, hogy szeptember 1-jétől az országos önkormányzatok fenntartása alatt kezdődjön az új tanév.
Latorcai Csaba arról is beszélt, a következő hetekben felpörgetik az ügymeneteket, ugyanis az átadás-átvételről március 1-jéig kell határozatot hozniuk a grémiumoknak. Bízik abban, hogy ezzel a döntéssel stabilizálják a két intézmény működési feltételeit.
Szutor Lászlóné, a szerb iskola igazgatója, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke örömét fejezte ki, hogy átkerülnek az országos önkormányzathoz. Kreszta Traján országos román elnök pedig úgy fogalmazott, az egyik szeme sír, a másik nevet. Sajnálja, hogy a város lemond a két intézményről, de a román önkormányzat is kész a nemzetiségi óvoda, iskola átvételére.

Karsai József álláspontját a Békés Megyei Hírlap csütörtöki (február 17.) számában olvashatja.

vineri, 11 februarie 2011

Foaia romaneasca 1984

A MROÖ-nek továbbra sincs semmi programja

Immáron 12 éve, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának megalakulása négyévente ugyanazon forgatókönyv szerint zajlik: megválasztják ugyanazt az elnököt, akinek nincs semmilyen programja, és működésbe lendül a szavazógépezet, amely mindent megszavaz, a vezetés kénye-kedve szerint. A közgyűlés tagjainak többsége most is megszavazta, hogy a következő négy évben is a MROÖ elnöke Kreszta Traján, alelnöke pedig Gulyás György legyen.

Az ülés, ahogyan az a MROÖ-nél lenni szokott, javarészt magyar nyelven zajlott. Csak néhány rövid közbeszólás hangzott el román nyelven. Az elnök megválasztásáig, az ülést dr. Szelezsán János korelnök vezette. A közgyűlésnek mind a 25 tagja román nyelven tette le az esküt, majd egyesek magyar nyelven is megtették ezt. 

Eskütétel
 
Program nélküli elnök
A közgyűlés legfőbb feladata az elnök és az alelnök megválasztása volt. Gulyás György, a Magyarországi Románok Országos Érdekvédelmi Egyesülete elnökeként (MROÉE) felterjesztette az elnöki poszt betöltésére Kreszta Trajánt. Azután, dr. Csotye János, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének elnöke (MRKSZ) javasolta az elnöki posztra Simon-Jova Évát, kérve ugyanakkor, hogy a két jelölt mutatkozzon be a közgyűlés előtt és mondja el vezetési terveit. Miután a MROÉE soraiban zúgolódás tört ki, visszautasítva ezt a kérést, a korelnök szavazásra bocsátotta a kérelmet. A MRKSZ delegáltjai, mind a 10-en, a program bemutatása mellett, a többi 15, a MROÉE és a Budapesti Románok Egyesülete (BRE) delegáltjai, pedig ellene. Vagyis ugyanúgy szavaztak, mint 12 évvel ezelőtt, amikor először lett megválasztva Kreszta elnöknek, azaz, hogy nem akarnak semmit tudni arról, hogyan akarja vezetni, és mit akar tenni a magyarországi román közösség érdekében. Azért, hogy ez a jegyzőkönyvben is kiemelt hangsúlyt kapjon, Grósz György elmondta, hogy Kreszta valószínűleg azért nem akar szólni, „mert halvány fogalma sincs arról, mit fog csinálni a következő négy évben”. Vagy „ugyanazt a semmit fogja művelni, mint az elmúlt négy évben tette.” Miután mindkét jelölt vállalta a jelöltséget, az elnök megválasztása következett. Kreszta zárt ülést és nyílt szavazást kért, Jova Éva pedig épp ellenkezőleg: nyílt ülést és titkos szavazást. 15 képviselő szavazta meg Kreszta kérését. Ugyanaz a 15, a MROÉE és a BRE tagjai megszavazták Kresztát elnöknek, az MRKSZ képviselői viszont ellene szavaztak.

15-en mindennel egyetértettek


Money, money, money…
Megválasztását követően, az új elnök átvette az ülés vezetését. A MROÉE+BRE szavazó gépezete egyhangúlag megszavazta az alapszabály módosítását, amely a MROÉE két vezetőjének fizetését is tartalmazza. Így aztán, a hatályban lévő törvények szerint, úgy az elnök, mint az alelnök is a lehető legmagasabb fizetést kapja. Dr. Ruzsa György kritikával illette a MROÖ Hivatalát, amely kénye-kedve szerint vezet be módosításokat az alapszabályba, anélkül, hogy tárgyalna erről az önkormányzat megválasztott képviselőivel. Azután, Kreszta javaslatot tett az alelnöki posztra. Gulyás Györgyöt javasolta. Gulyás, ugyanúgy, mint korábban Kreszta is, zárt ülést és nyílt szavazást kért. Abban a pillanatban, a jelenlévő vendégekkel és a sajtó képviselőivel együtt, a MRKSZ 10 képviselője is elhagyta a termet, tiltakozását fejezve ki ezzel is a felelőtlen választásokkal szemben. Gulyás 14 igen és egy tartózkodó szavazattal lett megválasztva.



A mi nyelvünk, jaj neki!
Az alakuló ülésen kötelező volt két bizottság létrehozása: a pénzügyi-ellenőrző és az ügyrendi bizottság. A pénzügyi bizottság összetétele a következő: Florin Olteanu, elnök, Buk György és Bartha Lászlóné, tagok. Ügyrendi bizottság: dr. Szelezsán János, elnök, Táth János és Mazsu Jenőné, tagok. Azután a bizottságok két külső tagjai, Bartháné és Mazsuné tették le az esküt. Először valamilyen titokzatos, ismeretlen nyelven, mert semmit nem lehetett érteni szavaikból, azután magyarul is.
Kreszta elnök tájékoztatta a képviselőket, hogy mindnyájan kötelesek beadni vagyonnyilatkozatukat 30 napon belül és csak azután vállnak teljes jogú képviselőkké.
Az egyebeknél, formalitásként, a közgyűlés megszavazta (24 szavazattal) a MROÖ és a Román Kulturális Szövetség közötti megállapodást, miszerint a MROÖ átadja a „Foaia românească” hetilap szerkesztőségének szánt működési támogatást. 2011-től a kisebbségi lapok támogatása közvetlenül az állami központi költségvetésből, az országos önkormányzatokon keresztül kerül kifizetésre.
A. Butar

AŢRU va fi condus şi în continuare fără niciun program

Deja de 12 ani, la fiecare patru ani, înfiinţarea noii Autoguvernări pe Ţară a Românilor din Ungaria se desfăşoară după acelaşi scenariu: se alege acelaşi preşedinte, care nu are niciun program, şi se pune în funcţiune maşinăria de votare, care votează tot ce pofteşte conducerea. Majoritatea membrilor adunării generale au votat ca şi în următorii patru ani preşedintele AŢRU să rămână Kreszta Traján, iar vicepreşedinte Gulyás György.

Gulyás György (vicepreşedinte) şi Kreszta Traján (preşedinte)

Şedinţa, aşa cum se obişnuieşte la AŢRU, s-a desfăşurat în mare parte în limba maghiară. Doar câteva intervenţii scurte s-au făcut în limba română. Până la alegerea preşedintelui, şedinţa a fost condusă de decanul de vârstă, dr. Ioan Selejan. Toţi cei 25 de membri ai adunării generale au depus jurământul în limba română, după care unii l-au depus şi în limba maghiară.

Preşedinte fără program
Principala sarcină a adunării generale a fost alegerea preşedintelui şi a vicepreşedintelui. În acest sens, Gulyás György, în calitate de preşedinte al Asociaţiei pe Ţară pentru Reprezentarea Intereselor Românilor din Ungaria (AŢRIRU) l-a propus pentru funcţia de preşedinte pe Kreszta Traján. Apoi, dr. Ioan Ciotea, preşedintele Uniunii Culturale a Românilor din Ungaria (UCRU) a propus-o pentru funcţia de preşedinte pe Eva Iova Şimon, adăugând că ar solicita în acelaşi timp ca cei doi candidaţi să se prezinte în faţa adunării generale şi să-şi împărtăşească planurile lor de conducere. După ce în rândurile AŢRIRU s-a făcut zgomot refuzând această cerere, decanul de vârstă a supus la vot propunerea. Delegaţii UCRU a votat toţi 10 pentru prezentarea programului, iar ceilalţi 15, delegaţii AŢRIRU şi ai Asociaţiei Române din Budapesta (ARB) au votat contra. Adică, au votat la fel ca acum 12 ani, când a fost ales Kreszta pentru prima dată de preşedinte, că nu vor să afle nimic despre cum vrea să conducă şi ce vrea să facă în interesul comunităţii româneşti din Ungaria. Pentru a se accentua acest lucru şi în procesul verbal al şedinţei, Gheorghe Gros a subliniat că probabil Kreszta de aceea nu vrea să ia cuvântul „pentru că habar nu are ce va face în următorii patru ani”. Sau „va face acelaşi nimic pe care l-a făcut şi în ultimii patru ani”. După ce ambii candidaţi au acceptat candidatura, s-a trecut la următoarea fază. Kreszta a cerut şedinţă închisă şi vot deschis, iar Eva Iova a cerut tocmai invers: şedinţă deschisă şi vot secret. 15 membri au votat cererea lui Kreszta. Aceeaşi 15, membrii AŢRIRU şi ai ARB, l-au votat pe Kreszta în funcţia de preşedinte, iar cei 10 deputaţi ai UCRU au votat contra.

Alianţa AŢRU+ARB

Money, money, money…
După alegere, conducerea şedinţei a fost preluată de noul preşedinte. Maşinăria de votare a AŢRIRU+ARB au votat în unanimitate modificarea statutului, care cuprinde şi salarizarea celor doi conducători ai AŢRU. Astfel, atât preşedintele cât şi vicepreşedintele vor primi cel mai mare salar posibil, conform legilor în vigoare. Dr. Gheorghe Ruja a criticat Oficiul AŢRU, care introduce modificări în statut după bunul său plac, fără să discute cu deputaţii aleşi ai autoguvernării. Apoi, preşedintele Kreszta a făcut propunere pentru funcţia de vicepreşedinte. L-a propus pe Gulyás György. Acesta, la fel ca mai devreme Kreszta, a cerut şedinţă închisă şi vot deschis. În acel moment, alături de oaspeţii de faţă şi reprezentanţii presei, au părăsit sala şi cei 10 deputaţi ai UCRU, în semn de protest faţă de votările iresponsabile. Gulyás a fost votat cu 14 voturi pentru şi o abţinere.

Deputaţii UCRU


Limba noastră, vai de ea!
La şedinţa de constituire, AŢRU a avut obligaţia să înfiinţeze două comisii: cea financiară şi cea juridică. Comisia financiară are următoare componenţă: Florin Olteanu, preşedinte, Gheorghe Buc şi Bartha Lászlóné. Comisia juridică: dr. Ioan Selejan, preşedinte, Ioan Táth şi Mazsu Jenőné. Cele două membre externe ale celor două comisii, doamnele Bartha şi Mazsu au depus apoi jurământul. Prima dată într-o oarecare limbă română, pentru nu se înţelegea absolut nimic din vorbele lor, după care şi în limba maghiară.
Preşedintele Kreszta a informat apoi toţi deputaţii că în termen de 30 de zile cu toţii sunt obligaţi să-şi depună declaraţiile de avere, numai după aceea devin deputaţi cu toate drepturile.
La capitolul diverse, ca o formalitate, adunarea generală a votat (cu 24 de voturi pentru) înţelegerea dintre AŢRU şi Uniunea Culturală, în ceea ce priveşte transmiterea fondului de funcţionare de către AŢRU pentru redacţia săptămânalului „Foaia românească”. Începând din acest an, finanţarea revistelor minoritare se face direct din bugetul central al statului, prin autoguvernările pe ţară.
A. Butar