Cenzúrát szeretne a sajtóbizottság elnöke?

Újabb botrány az Országos Román Önkormányzat ülésén

 

Elfogultnak nevezte a magyarországi román sajtó nagy részét az Országos Román Önkormányzat (ORÖ) legutóbbi ülésén Roxin Anna, akit a sajtó- és külügyi bizottság élére javasoltak. Elmondása szerint „mindig valótlanságok jelennek meg ”, ezért egy kérdésre válaszolva határozottan a cenzúra szükségessége mellett foglalt állást. Ez pedig kiverte a biztosítékot. Roxin Anna szerint ez félreértés.

A tavaly őszi helyhatósági választásokkal együtt megtartott nemzetiségi választások után ez év elején alakultak meg a honi nemzetiségek országos kisebbségi önkormányzatai. A hazai románok országos önkormányzatának február 8-i gyulai alakuló ülésére az etnobiznisz vádja vetül. Erre a beszólások, a kivonulások, a zárt ülések és nyílt szavazások, a vádak és a tragikomikus egyet nem értés volt a jellemző. A 25 fős testületbe bekerült Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége szerint a Magyarországi Románok Országos Érdekvédelmi Egyesülete – hatalma megőrzése érdekében – összefogott a közösséghez nem tartozó a Budapesti Román Egyesülettel. Így választották meg újra elnöknek Kresztra Trajánt és helyettesének Gulyás Györgyöt. Ezt a megközelítést Kreszta határozottan visszautasítja.

Ugyanakkor a honi románság önkormányzati rendszerébe mintha bekódolták volna a botrányokat, amelyeket később az etnobiznisz erősített fel. Az országos önkormányzat megalakulását mindig viták kísérték. Az első, 1994-es kisebbségi voksolás után 1995-ben Gyulán – a honi nemzetiségek közül egyedüliként vidéki központtal – alakult meg az ORÖ, amelynek létszámát a maximális 53-ban határozták meg, ám a testületbe vezető értelmiségiek sora nem jutott be.

Négy évvel később, 1999-ben beütött az etnobiznisz. A budapesti romák által megalakított „román” kisebbségi önkormányzatok delegáltjai miatt – diplomáciai vihart is kavarva – nem alakult meg az országos önkormányzat. Ekkor a hazai románság képviselői nem működtek együtt a közösségen kívüliekkel. Így viszont nem volt meg a megalakuláshoz szükséges törvényességi küszöb, amely az elektorok 75 százaléka plusz egy főnél húzta meg a határt. Erre tekintettel szállította utóbb az országgyűlés lejjebb az országos kisebbségi önkormányzatok megalakuláshoz szükséges határt.

Az országos román önkormányzat 2003-as alakulásakor a Kreszta Traján fémjelezte többség egyenként szavazta ki a testületből a Román Alternatív Tömörülés minden jelöltjét, míg legutóbb, 2007 tavaszán az országos testület ülésén a többség megszavazta, hogy az ülés nyelve kizárólag magyar legyen, ami a román nyelv betiltását jelentette. Ekkor ismét Kreszta lett az elnök, míg az alelnök Gulyás György. Az ügybe Kaltenbach Jenő, akkori kisebbségi ombudsman avatkozott be. Az eset azért is különös volt, mert a képviselői eskü szövege, egyebek között, „a román nyelv és kultúra ápolásának fontosságáról” szól (sic!).

Az Országos Román Önkormányzat legutóbbi, ez év február eleji alakuló ülése után március közepén került sor a következő, rendes ülésre. Itt, mások mellett, három szakbizottság megválasztása szerepelt a napirendi pontok között. Ezek közül a legnagyobb vitát a sajtó és külügyi bizottság megválasztása okozta. A 25 fős testületen belül ellenzékben politizáló, 10 tagot sorai között tudó Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének képviselője, Grósz György „pofátlanságnak” nevezte, hogy a grémium összetételéről nem egyeztettek velük, sőt az ülésen sem kérdezték meg tőlük, hogy van-e más, az elnökséggel szembeni javaslatuk.

Mások azt kifogásolták, hogy miért kell a sajtó- és a külügyeket teljes mértékben három budapesti képviselőre rábízni. Ugyanis Kreszta Traján elnök olyan határozati javaslatot tett, amely szerint ennek a szakbizottságnak a munkáját a Budapesti Román Egyesület három képviselője, Roxin Anna, Lázár István és Csikós István látná el.

Az ellenzék alternatív javaslattal állt elő, míg képviselőjük, Jova Éva az etnobizniszre utalva jelezte, ezeket a személyeket a honi románság képviselői nem ismerik, majd azt tudakolta: milyen nemzetiségűek és mi az anyanyelvük.

(Jova Éva nemrégiben sajtópert nyert Roxin Anna ellen, aki egy jegyzete miatt beperelte az újságíróként ténykedő Jovát, mert két jegyzetében arról írt, hogy a Fővárosi Román Önkormányzaton belül felütötte a fejét az etnobiznisz. Igaz, a Legfelsőbb Bíróság egy pontban helyreigazításra kötelezte a Jova Éva által vezetett Foaia româneascăt. Ebben a perben elhangzott, hogy évekkel ezelőtt Roxin Anna úgy kapott gyorsított eljárásban kedvezményesen magyar állampolgárságot, hogy bizonyította a magyar hatóságok előtt: felmenői között gyakorlatilag csak magyarok voltak, így ő magyar származású. Az állampolgárságával kapcsolatos kérdésre Roxin Annak nem kívánt a 168Óra Online-nak válaszolni. Ugyanakkor leszögezte, a sajtópert ő nyerte, hiszen helyreigazításra kötelezték a lapot.)

Roxin a szavazás előtt beszélt, és ekkor a vele szemben szerinte elfogult honi román sajtóról beszélt, amely nem biztosít esélyegyenlőséget neki és a Fővárosi Román Önkormányzatnak. Állítása szerint „mindig valótlanságok jelennek meg”, amelyen ő a „jövőben változtatni szeretne.”

„Nevezzük ezt cenzúrának” – kiáltotta be ezt egy ellenzéki képviselő, amelyre – hang- és képfelvétel bizonyítja – Roxin Anna határozott „igennel” válaszolt. Mindennek szó szerinti jegyzőkönyvezését kérte Ruzsa György, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének képviselője. Ehhez hozzátette, ezek szerint nagyon sajátos elveket vall a sajtószabadságról a sajtóbizottság leendő elnöke, aki egyszerűen elfogult a médiával szemben. Mindez nem zavarta a többséget abban, hogy Roxint megválassza elnöknek.

A tévéfelvételen láthatók dacára a 168Óra Online-nak Roxin azt állította, hogy nem a cenzúrára mondott igent, hanem a esélyegyenlőségre. (Ez azonban nem volt felvetés, másrészt nem tiltakozott az ellen, hogy a cenzúrára adott igen válaszát szó szerint jegyzőkönyvezzék.

További gond, hogy a hazai románság jó része etnobizniszesnek mondja Roxint, így nagy kérdés, hogy a jövőben a külügyi téren milyen munkát fog végezni. Román kormányzati körökben ugyanis rossz véleménnyel vannak a magyarországi román önkormányzaton belüli visszásságokról és az etnobiznisz jelenségéről.

Roxin Anna elmondta, őt „Románia nem érdekli, neki a magyarországi románok ügyét kell képviselni, s ha bírálói összességében csak az ő munkájának 1 százalékát végezték volna, akkor már sokat tettek volna.”

„Magyar Köztársaság állampolgáraként, és mint törvényt tisztelő állampolgár a magyar törvények szerint járok el akkor, amikor a magyarországi román nemzetiséget képviselem, és az e törvényekben rögzítetteknek megfelelően ápolom több mint két évtizede Magyarországon a román kultúrát, a román hagyományokat és a román anyanyelvet. Azt, hogy Románia szélsőséges politikai erői, vezetői mit mondanak, vagy mit szeretnének, vagy mit akarnak, az engem nem érdekel” – mondta a 168 Óra Online-nak Roxin Anna.