Állásfoglalás

A Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége (MRKSZ) sajnálatát fejezi ki, hogy az elmúlt napokban a magyarországi román közösség ismét Románia és Magyarország politikai kereszttüzének eszközévé vált. A kisebbségi létet nap mint nap megélő emberekként, szolidárisak vagyunk a más országokban élő nemzeti kisebbségek sorsával. Súlyos hibának tartjuk viszont bármely ország politikusai részéről a „kisebbségi kártya” pillanatnyi érdekei szerinti felhasználását. Értetlenül állunk azelőtt a tény előtt is, hogy Titus Corlăţean román külügyminiszter konkrét problémafelvetéseire Budapestről csak általános érvényű válaszok hangzottak el, a hangsúly pedig áttevődött a hazai románság és a romániai magyarság helyzetének értelmetlen összehasonlítására.

Senki által sem vitatott tény, hogy Magyarország immár 19 éve megteremtette a hazai nemzetiségek érdekérvényesítésének jogi hátterét, amely azonban a hazai románság esetében nem váltotta be maradéktalanul a hozzáfűzött reményeket. Az 1998-as kisebbségi választások óta egyre nagyobb számban lepik el a helyi román önkormányzatokat a román közösséghez nem tartozó személyek. 2006 óta az etnobiznis révén a közösséghez nem tartozó személyek kerültek be a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának vezető szerveibe. Ennek eredményeként következhetett be az, hogy a román külügyminiszter szavait egy, a közösségünkhöz nem tartozó személy értékelhette a magyar sajtóban. Valószínűleg egy ilyen ellentmondásos önkormányzati rendszert Magyarország nem kívánna egyetlen külhoni magyar közösség számára sem. A leghatározottabban visszautasítjuk azokat a több jelentős hazai sajtóorgánumban megjelent vádakat, melyek szerint a hazai románság érdekképviselete érdekében létrejött civil szervezetek falakat emelnének a két ország közé.

Vitathatatlan tény, hogy Magyarországon léteznek iskolák, templomok a román nemzetiség számára. A sokszor rózsaszínű szemüvegen át nézett statisztikai adatok mögött viszont ott a keserű valóság, amikor a román ortodox templomok (melyek egyébként a magyarországi épített kulturális örökség részei) romos állapotban vannak, a lelkészek több hónapos késéssel jutnak járandóságukhoz, a román nemzetiségi civil szervezetek alulfinanszírozottak, ellehetetlenítve ezáltal működésüket. A közigazgatás szintjén a hazai románság érdekérvényesítő ereje pedig egyáltalán nem létezik, mivel semmilyen minisztériumban, semmilyen kormányzati intézményben nem dolgozik román nemzetiségű szakember.

            A Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége, mint a hazai román civil szféra ernyőszervezete, kifejezi azon reményét, hogy a két ország közös erővel képes lesz értékelni a magyarországi román intézmények valós problémáit, számba venni a kétoldalú tárgyalások eredményeként meghozott korábbi döntéseket és azok megvalósítását. Ugyancsak bízunk abban, hogy a két kormány együttműködése által a magyar fél rövid időn belül végrehajtja a magyarországi románság felé tett korábbi vállalásait, mint például a román tudományos élet vagy a román nemzetiségi sajtó támogatása.

Jelen állásfoglalásunkat eljuttatjuk a magyar és a román külügyminisztériumnak, a két ország kisebbségi ügyekben érintett szerveinek és a sajtónak.

Gyula, 2012. augusztus 17.                                        MRKSZ Elnöksége