Az MROÖ ajándéka a magyaroknak nemzeti ünnepük alkalmából

(Az „AŢRU face un cadou ungurilor de ziua lor" c. cikk magyar nyelvű fordítása)

Az MROÖ Közgyűlésének februári megalakulása utáni első ülése újabb bizonyítéka volt annak, hogy ez a szerv nem a magyarországi román közösség érdekében működik, hanem kizárólag néhány vezető személy hasznára. A főnökök kívánságainak és szeszélyeinek kielégítésére pedig a szavazógépezet tökéletes működésbe lendül, szavazva a jóérzés és az ellen a nép ellen, amelyet feltételezhetően képviselnek. Pontosan ugyanígy történt sokadszorra a március 14-ei ülésen is. Az ülés, szokás szerint, magyar nyelven zajlott.

A 25 képviselőből 22 volt jelen. A 2011. március 3-ai keltezésű meghívóban nem szerepelt pont a legaktuálisabb és legsúlyosabb problémáról: a battonyai román általános iskola átvételéről. Annak ellenére, hogy régóta közismert tény, és még Latorcai Csaba helyettes államtitkár is beszélt ezen probléma minél sürgősebb megoldásáról február 15–16-i gyulai és battonyai látogatása alkalmával. Ez a probléma az egyebek fejezetnél szerepelt, azonban Kreszta Traján elnök javaslatára megszavazták, hogy az ülés elején legyen tárgyalva, főleg azért, mert az ülésen részt vett a MROÖ leendő oktatási szakembere, Simonné Orosz Anna is. Ő az Oktatási Minisztérium Nemzetiségekért felelős Főosztályának volt a vezetője, ahonnan tavaly szeptemberben, 40 évnyi tevékenység után, nyugdíjba vonult.

A battonyai iskola problémája

Simon Anna összeállított az MROÖ ülésére egy tájékoztató dokumentumot a battonyai román iskoláról és óvodáról, amely az elmúlt hónapokban, az önkormányzat és szülők közötti viták témája lett. A battonyai városi önkormányzat súlyos anyagi problémákkal küzd, mint ahogyan a magyar oktatási intézmény tanulói számának csökkenésével is. Az ősszel iskolába készülő 52 gyermekből, 27 gyermek szülei jelezték, hogy a helyi román, illetve szerb iskolába kívánják íratni gyermeküket. „Túl sokan” – a polgármester véleménye szerint, aki limitálni akarta a nemzetiségi iskolákba beiratkozni akaró tanulók maximális létszámát. Ez ellen tiltakoztak a nemzetiségi szülők és pedagógusok. A probléma viszonylag gyorsan megoldódott. Latorcai Csaba helyettes államtitkár, február 16-án Battonyára látogatott és bejelentette, hogy a városi önkormányzat átadja a két nemzetiségi iskolát a szerb és a román országos önkormányzatoknak. Tulajdonképpen, az MROÖ Közgyűlése egy már beteljesedett tény elé lett állítva a hétfői ülésen, mégis szükség volt a pozitív szavazatra az oktatási intézmény átvételéhez. Az MROÖ tagjai egyhangúlag megszavazták, hogy szeptembertől átveszik a battonyai iskola működtetését, azzal a feltétellel, hogy a budapesti kormány hosszútávon biztosítja a megfelelő működéshez szükséges anyagi forrásokat és garanciákat.

Egy újabb szégyenletes árulás

Az Ügyrendi Bizottság elnökének a képviselők által benyújtott vagyonnyilatkozatokról szóló rövid beszámolója után, dr. Szelezsán János bemutatta az általa vezetett bizottság javaslatát a három új bizottság megválasztandó tagjaira. A három bizottság a következő: Oktatási és ifjúsági bizottság, Külügyi és média bizottság, Kulturális és egyházi bizottság.

A bizottságok megválasztása előtt, Eva Iova felszólalt (románul) és emlékeztetett, hogy bár egy hónappal ezelőtt az MROÖ program nélküli elnököt és alelnököt választott, ő mégis javasolja, hogy a bizottsági elnöknek javasolt személyek mutassák be tevékenységükkel kapcsolatos terveiket. Az MROÖ elnöke szavazásra bocsátotta ezt a javaslatot is, amely 9 igen szavazatot kapott (csak a Szövetség képviselőinek szavazatait) és 13 nem szavazatot. Tehát az MROÖ többsége újból megszavazta, hogy nem kell megtudni, mit csinálnak majd a következő négy évben a bizottsági tagok!

Az első bizottságba javasolták Túriné Boncza Éva körösszakáli tanárnőt, Szilágyi LászlónéSzántó Györgyöt Lőkösházáról, azonban az utóbbi helyére Petrusánné Patka Mária, a méhkeréki iskola igazgatónőjét választották. E bizottság elnöke Túriné Boncza Éva lett. bedői iskola igazgatónőt és

A Külügyi és média bizottságba Roxin Annát, Csikós Istvánt és Lázár Istvánt javasolták, mindhárman budapestiek. Azért, hogy az MROÖ képviselőinek legyen még egy alternatívájuk a szavazásnál, dr. Ruzsa György javasolta Bekán Aurél, magyarcsanádi lelkészt és a Magyar Televízió „Ecranul Nostru” műsorának szerkesztőjét, Árgyelán Elvira, Pusztaottlaka alpolgármesterét és Cosmin Pop, zsákai lelkészt.

A szavazás előtt, Eva Iova kérte (románul), hogy a három budapesti képviselő, akik közül ketten (Csikós és Lázár) csak pár hete kerültek az MROÖ-be és a magyarországi román közösség nem ismeri őket, mutatkozzon be legalább két mondatban és nyilatkozzon nyilvánosan: milyen nemzetiségűek és mi az anyanyelvük. Roxin Anna nagyon zaklatott lett a kérdés hallatán és, hogy a közelben ülők is hallják, elég hangosan azt válaszolta: „Államtitok”. A kérdést feltevő erősködése miatt, aki ragaszkodott hozzá, hogy egyértelmű és hangos válasz hangozzék el, Roxin felállt és annyit mondott: „Nem kívánunk válaszolni erre a kérdésre!” Akkor Bekán Aurél megkérdezte: „A kollégáinak nincs szájuk? Válaszoljanak ők is!” A másik kettő helyett csak Roxin válaszolt: „Szóvivőjüknek választottak.”

Budai János kérte, hogy a három budapesti kerüljön le a listáról, mivel azt nyilatkozták, hogy nem nyilatkoznak, így alkalmatlanságról adtak tanúbizonyságot, tehát halasszák el e bizottság megalakulását. Kreszta mégis szavazásra bocsátotta a bizottság megválasztását és meg is lettek választva – 13 igen és 9 nem szavazattal – Roxin, Csikós és Lázár.

A nem-románokból álló MROÖ bizottságra szavazók listája

Kreszta Traján, Gulyás György, Roxin Anna, Csikós István, Lázár István, Szelezsán János, Olteanu Florea, Táth János, Szántó György, Szilágyi Lászlóné, Túriné Boncza Éva, Blága János, Buk György.

A megválasztás után, Boka Tibor újságíró interjút kért az „Ecranul Nostru” műsor számára a Külügyi és média bizottság új elnökétől. Az viszont kategorikusan visszautasította.

A harmadik bizottságba, a kulturális és egyháziba, Blága János, Földes Tamás Andrei és Vetróné Negreu Marianna lettek javasolva. Itt megemlítjük, hogy hármójuk közül csak Blága volt jelen, a másik kettő hiányzott az ülésről, de nem is lett bemutatva egy olyan irat sem, amely tartalmazta volna a jelölés elfogadásáról szóló nyilatkozatukat. Ennek ellenére, 13 igen és 9 nem szavazattal meg lettek választva.

Money, money, money

Rövid szünet után, az ülés második részében főként pénzről esett szó. Az MROÖ elnökének havi honoráriumaként az adható maximum összeg lett megszabva, vagyis a köztisztviselői ellátmány (38.650 ft) tízszerese. Az alelnök ugyanannak az ellátmánynak a nyolcszorosát fogja kapni. A bizottsági elnökök havi 38.650 forintot kapnak, a bizottsági tagok pedig 19.325 forintot. Az MROÖ egyszerű tagjai pedig, akik nem kerültek be semmilyen bizottságba, havi 6500 forintot kapnak majd.

Az utolsó napirendi pont a 2011-es költségvetés tervezet elfogadása volt. Ruzsa György és Grósz György számos javaslatot tett az MROÖ költségvetésének jobbítására és kevésbé költséges szétosztására, azonban mindegyik el lett utasítva. A többség arra szavazott, hogy maradjon a tervezet úgy, ahogyan a Pénzügyi bizottság azt előterjesztette.