Román mágnás díszmagyarban

Gombold újra! címmel közös öltözéktervezési pályázatot hirdetett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (mint az országmárka alakításért felelős tárca), a Design Terminál Nonprofit Kft. és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. A pályázat szeretné felhívni a kortárs hazai és nemzetközi divatszakma, valamint a közönség figyelmét a tradicionális magyar öltözék- és divattörténeti értékeket felhasználó, igényes mindennapi öltözködés fontosságára, a hagyományok modern szemléletű feldolgozására, újraértelmezésére, másrészt a kiemelkedő tehetségű, fiatal hazai divattervezők tevékenységére. 

(…)

A nagyon tradicionálisnak és magyarnak ismert, többnyire szélsőjobboldali politikuson és híveiken látható bocskai egyáltalán nem tradicionális: alig hetvenéves kreálmány, a Ferenczy-féle versenyre készült, és nagyjából az atilla zakósításának lehetne nevezni – világosította meg elménket a művészettörténész. Nem volt különösebb sikere, lévén igen kényelmetlen, jobbára már születése után is csak a jobboldali radikálisok hordták. Jobbára, mert például Bajcsy-Zsilinszky Endrének is volt egy, igaz, csak akkor vette fel, ha parlamenti felszólalásra készült: innen tudták, hogy parlamenti felszólalásra készül. Az ugyancsak emblematikus viselet, a szintén huszáregyenruha-alapú díszmagyar viszont régi. Több száz éves darabok is akadnak belőle, amelyeknek kultúrtörténeti értékét tovább növeli, hogy gazdáik igyekeztek minél több ősi családi ékszerrel, kiegészítővel díszíteni. Egyről viszont nem árt nem megfeledkezni: hajdan a történelmi elit hordta, az egyetemi tanár volt a legalacsonyabb rangú ember, aki a szokásjog szerint díszmagyart ölthetett. Igaz, hogy a színromán mágnás, Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) is viselte olykor, de neki elnézték, mert mint Herczegh Ferenc, a jeles író fogalmazott: ötszáz hold felett mindenki magyar úr (volt).

 

Emanuil Gojdu

(Az egész cikket itt lehet elolvasni / Tot articolul poate fi citit aici)